Szerda
Kábultan keresem reggel a ruhám, az iskolatáskát, elképzelésem sincs, meddig lehet még bírni 5-6 óra alvással. Mivel az alvásigényem napi 9 óra :-) sajna eléggé mínuszban vagyok :-D "Palmeira Square, Palmeira Square" - mondogatom magamban a buszon, még csak az hiányzik, hogy félálomban elengedjem a fülem mellett és gyalogolhassak vissza a suli épületéig!
Bringával? Ó, ez reggel életveszély lenne számomra a balos közlekedés miatt! A buszok viszont double decker formában folyamatosan egymást érik, lekésni is lehetetlen. A jegy/bérlet mellé pedig free wifi, mobil töltési lehetőség jár. Nagyon tetszik, hogy nem csak technológiailag figyelmesek, de ha elfelejtenéd, hogy illik átadni a helyedet a buszon időseknek, vagy mozgáskorlátozottaknak, akkor táblákkal segítenek rávezetni a helyes viselkedési normákra a tömegközlekedésben ;-)
Még ha fáradt is voltam, igazából kellemes volt a foglalkozás Eddel, ahol megtanultuk, hogyan kell térkép rudat készíteni és élvezetesen, az adott pillanatra koncentrálva felfedezni környezetünket, használván az öt érzékünket. A szabadtéri tanítási órán olyan apróságokat figyeltünk meg, mint hibrid buszok lágy zúgása, látássérülteket segítő járdaszakasz buckái, beporzást végző, szorgos nőnemű :-) méhek zümmögése, a tenger sós illata, vagy az iskola épületének szépséges mozaik ablaka ( ami mögött puha bőrkanapék várnak a jól megérdemelt szünetekben ).
Little sister at Seven Sisters
Egy számomra nagyon kedves kép a spanyol csapatról, középen Laurence-szel, a Mindfulness továbbképzés vezetőjével. Sikerült elültetnie bennem a gondolatot egy általa vezetett kurzus elvégzésére...
Aztán jönnek az újabb kis hangok a fejemben, hogy igen, azt a tanfolyamot is, meg még egy másikat is... :-D